Egy rendes blogbejegyzés - mert az már régen volt.
(Ez a kép most kurvára nem ideillik, de annyira jól néz ki.)
Vagy nem olyan régen, és nem is rendes, de valószínűleg, ahogy magam ismerem ez sem lesz az. Szóval már előre féltem a mai naptól, mert megnéztem reggel a napi horszkópom, és mint mindig, most se tartogatott semmi értelmes, jó dolgot.
Ma egy pechsorozatba futhatsz, ami elég sok negatívumot halmoz fel benned. - Ó, hát hogy is ne, én így is mindig peches vagyok. Persze, jól írta ma a horoszkópom, csak nem nagyon mondnám azt a tényt, hogy 'pechsorozat', csak több olyan dolog, ami elég kínos, de annyira mégsem.Ez most egy nagyon értelmes kijelentés volt. Szóval akkor úgy indult az egész nap, hogy egy nagy ajtócsapásra épredtem 8 és 9 óra között. (ami rekord, hogy ébresztő nélkül olyankor kelek, mert 2 volt,mire elaludtam). Drága édes tesóm volt az, mert köszöntek neki, és persze ilyen cuki kis választ kell adni rá. Na jó persze, ennek vannak elöljárói, meg hátulütűi, de ebbe nem nagyon merülnék bele, de persze nem tett jót a mostani helyzetnek ezzel a 'válasszal'. Fél 11kor levánszorogtam a laptop elől, hogy megmossam a fogam, meg lemossam magamról a tipikusan rajta felejtett mázt a fejemről. (fuj) Aztán visszajöttem a szobába, és elkezdtem készülődni, mert tesómmal mentünk mamámhoz. Ezúttal így le lett a hónapi látogatás rendezve, úgyhogy Mama ez már hivatalosan is kipipálva.( Mama). A déli busszal mentünk el, és a fél 5-sel jöttünk vissza.Hát de persze, nekem mindig el kell valami rontani, szóval jól összevizeztem az egész asztalt, mikor drágalátos énem szódát akart nyomni, csakhát frissen lett töltve és báám kilőtt, és minden tiszta víz lett. Utána meg kajáltunk, vagyis muszáj volt, mert mama belémtömte a kaját. Jó, persze nem sok volt, 3 kisebb darab fasírt kenyérrel. Ezúttal be is fejeztem a napi táplálkozásomat (igen, ennyit ettem egész nap, semmi mást), és az ok pedig az, hogy tegnap is tűrtőztettem magam a kajától, de olyan 7-8 körül megettem egy egész doboz nápolyit magamba, és befaltam 2 tábla csokit, saját magamba. Mivel éppen fogyózok (mondhatni) nem szabad ilyeneket megengedni magamnak, de stresszes lettem, ez meg a napi futás hiánya miatt volt,meg megláttam egy képet, amit nem kellett volna látnom.De nem is baj, legalább rájöttem, hogy miért eszek mindig, mert elég stresszes vagyok. (Most a mai napól mesélsz ember, ne térj ki más témánál) Szóval hazajöttünk mamától, elmentünk anyuhoz a munkahelyére, vettem neki egy tábla csokit, 'vagyis együtt vettük tesómmal', mert ma van a névnapja. Vettem még két csomag rágót is, mert miért is ne, akárhova megyek, soha nem maradhat ez itthon. Ebből leszűrve, holnap megyek tesómmal Pécsre, úgymond kirándulás. Megyünk még a siklósi várba, meg a Zsolnay porcelángyárba. A vár még oké is nálam, de nem nagy kedven van nézegetni hogyan festik a tányérokat. A legbrutálisabb, hogy lassan már aludnom kellene,mert háromnegyed 5kor indulunk, és fél 4kor kelek, de azt még nem tudom, hogy hogyan. Ja meg persze be is kellene pakolni egy rohadt táskába, amim meg persze nincs, szóval nem nagyon tudom miben elvinni a cuccom. Na de szerintem elég hosszú lett a bejegyzés, ennyit elég is volt leírni, hiszen nem nagyon történt semmi más.
|