Milyen költőien is hangzott ez a mondtat nem? Nem..
Elég régen nem írtam már ide semmit, mert nem nagyon tudtam. Most sem nagyon tudok, de már itt az ideje. Több mint 2 hónapja vagyunk már barátommal, és fogjuk rá boldog vagyok. Tényleg szeretem, és ő is szeret engem.. Csak a folytonos veszekedések, és a 'hisztik'.. kibírhatatlanok. Én nem bírom ezt, nem akarom ezt.. Na de akkor csapjunk a közepébe. Lassan itt a félév, 4-es felett lesz az átlagom. Veszek egy telefont is már megrendeltem, és természetesen mielőtt megrendeltem semmi baja nem volt senkinek, miután megrendeltem akkor meg: minek kellet másik telefon? - Azért hogy pénzt kölcsön.. Hogy is ne:D. Aztán jöjjön a koli.. Olyan szobatársakkal vagyok együtt, akikhez ha egész nap hozzájuk se szólok sem érdekli őket. Köszönöm, tudom, hogy ilyen könnyű rajtam átnézni, de ennyire? Jó, ezt nem is fokozom túl. Nem is nagyon akartam több dolgot írni, talán ennyi elég is, hogy lássa valaki még élek..